Tinódi Lantos Sebestyén

–

Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen

Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét,
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,
Töröld el rútságát, minden álnokságát,
Könnyebbítsd lelkem terhét!

Az én búsult lelkem én nyomorult testemben
Tétova bujdosik, mint madár a szélvészben.
Tőled elijedett, tudván, hogy vétkezett,
Akar esni kétségben.

Akarna gyakorta hozzád ismét megtérni,
De bűnei miatt nem mér elődbe menni,
Tőled oly igen fél, reád nézni sem mér,
Színed igen rettegi.

Semmije sincs néki, mivel elődbe menjen,
Mivel jóvoltodért viszont téged tiszteljen,
Nagy alázatosan méltó haragodban
Tégedet engeszteljen.

Bátorítsad, Uram, azért biztató szóddal!
Mit használsz szegénynek örök kárhozatjával?
Inkább hadd dicsérjen e földön éltében
Szép magasztalásokkal!

–

Magyar festő: Balassi Bálint arcképe, 17. század második fele

–

Bakfark Bálint

–

Albrecht Dürer: Táncoló parasztok, 1514

–

Halottsirató

–

siratóének

–

Planctus ante nescia – Ómagyar Mária-siralom

Nem tudtam, mi a siralom.

Most siralommal zokogok,

bútól aszok; epedek.

–

Giotto di Bondone – Krisztus siratása (Lamentation) – 1304-1306, freskó

–